Dorka levele

A szüleim nagyon szerettek volna pici babát, de Ő csak nem jött. Egy kivizsgálás során kiderült, hogy anyukám szervezetében valamiből, amit a felnőttek hormonnak hívnak, a szükségesnél kevesebb volt. A doktorbácsi azt mondta, hogy ha csinál egy gyógyszeres kúrát, minden rendben lesz. Így is történt, jött a baba, de sajnos a testvérkém anya pocakjában megbetegedett, és nem tudott megszületni. Anyukám végtelenül szomorú volt, és attól félt, hogy neki már nem is lehet többé babája. Hiába járt tovább orvostól orvosig, nem volt eredmény. Javasolták neki a lombikbébi programot, de ettől Ő idegenkedett. Viszont a homeopátiáról azt hallotta, hogy ezzel a gyógymóddal káros mellékhatások nélkül a testi és lelki problémákat egyaránt meg lehet gyógyítani. Úgy döntött, hogy megpróbálja. 2005 tavaszán jelentkezett először a homeopátiás rendelőben, és ettől kezdve sok dolog megváltozott az életében.

A nehéz napokon, amikor a nénik egy része egy csomó fájdalomcsillapítót, görcsoldót beszed, Ő is sokat szenvedett. Előtte időnként neki is szüksége volt az erős gyógyszerekre, de ez a probléma szépen, fokozatosan megoldódott. Először a fájdalomcsillapítót homeopátiás gyógyszerekkel helyettesítette, majd egy idő után már erre sem volt szükség. Emésztési panaszok, illetve felfázás esetén is segített a homeopátia, és megfázáskor, influenzajárvány idején még apukámnak is adott belőle. Szóval bármilyen probléma adódott a családban, nem volt szükség szintetikus gyógyszerekre.

A legnagyobb változás azonban édesanyám lelkiállapotában történt. A gyerekek szeretete munkájában is visszaköszön, mivel zongoratanár. Munkájában – mint minden másban – maximalista, mindent próbált tökéletesen megoldani, viszont ha sérelem érte, mellre szívta, rágódott rajta. A homeopátiás kezelés hatására a dolgok a helyükre kerültek, könnyedén vette az akadályokat. Olyan feladatra vállalkozott, mint kevesen! Vak és gyengénlátó gyerekeket kezdett tanítani zongorázni – sikerrel. Újra vállalt fellépést hangversenyeken, mint régebben. Szóval tele volt energiával. Továbbra sem tett le arról, hogy legyen babája, de már nem tépelődött rajta.

Szüleim felkeresték Czeizel doktorbácsit, aki minimális génhibát állapított meg anyukámnál, és nagy mennyiségű folsavat, vitaminokat javasolt. Ezidő alatt folytatódott a homeopátiás kezelés is, és 2008 májusában pocaklakó lettem. A terhességi hányás, lábikragörcs, majd a később jelentkező hasi görcsök ellen anya hasznos homeopátiás tanácsokat kapott, és mosolygós, nyugodt, kiegyensúlyozott kismama volt, és én is jól éreztem magam a pocijában. 2008 decemberében még az MTV1-en is szerepeltünk, ahol anyukám elmondta a véleményét a homeopátiás kezelésről. 2009 januárjában egészségesen megszülettem. Amikor kevesebb volt anya tejcsije, a homeopátiás bogyók ismét hatottak. Azóta is nagy étvággyal szopcsizok, és szépen fejlődök.

Tudjátok-e mit jelent a nevem? Dorottya, azaz Isten ajándéka.