Fanni levele

Hamarosan 7 éves leszek, ideje, hogy egy kicsit visszaemlékezzek, hogyan is kezdődött…

A szüleim, és persze leginkább a nővérem már nagyon vártak engem. Anyukám már korábbról ismerte Zsuzsa nénit és a homeopátiát, és tudta, hogy az anyuka betegségére használt kis fehér golyócskák nincsenek káros hatással a születendő babára. Amikor megtudta az örömhírt, hogy vagyok, ismét hozzá fordult, hogy az első 9 hónapomat és a születésemet szükség esetén segítse homeopátiás szerekkel.

Sajnos pocaklakó létem második hónapjában, az első vérvételkor kiderült, hogy Anya pajzsmirigye rendetlenkedik, így nagyon sok vizsgálat várt rá, és rám is. Anya pajzsmirigye időnként nagyon beduzzadt, és a doktor bácsik csupán rám való tekintettel nem írtak fel neki erős gyógyszereket. Zsuzsa néni viszont szerencsére hamar megtalálta a megfelelő homeopátiás szereket, amik jelentősen enyhítették, sőt időlegesen meg is szüntették Anya panaszait, így a születésemkor ez nem jelenthetett gondot.

Sajnos a második vérvételkor még szörnyűbb hírt kapott Anya, azt mondták, hogy nagyon beteg vagyok, és nem maradok életben. Anya csak sírt és sírt, én próbáltam megvigasztalni, de végül ismét Zsuzsa néni sietett a segítségünkre, lelket öntött Anyába, és az általa javasolt golyócskák harmonizálták a lelkiállapotát.

Később meg azt mondták, hogy koraszülött leszek, de mi jól megtréfáltuk a doktor bácsikat, mert nem lettem, sőt, az újabb golyócskáknak köszönhetően a rengeteg tejcsitől igazi vasgyúró, életerős kislány lett belőlem. A szülés után Anya is hamar megerősödött, hisz a bogyók besegítettek abban is, hogy komplikációk nélkül, hamar a világra jöjjek.

Most már elsős vagyok, és szerencsére jól tanulok. Egyáltalán nem vagyok beteges, de ha néha szükséges, Anya még most is kikéri Zsuzsa néni tanácsát.

Fanni